Fábry István
(* 1911. aug. 26. Krasznahorkaváralja, † 1992. júl. 28. Pozsony) Kommunista funkcionárius. Bányászcsaládban született, s maga is bányászként kezdett dolgozni. Már fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, 1930-ban belépett a CSKP-ba, s hamarosan a gömöri térség ismert munkásmozgalmi személyisége lett. A hatóságok többször letartóztatták. 1936...megnyit →
(* 1911. aug. 26. Krasznahorkaváralja, † 1992. júl. 28. Pozsony) Kommunista funkcionárius. Bányászcsaládban született, s maga is bányászként kezdett dolgozni. Már fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, 1930-ban belépett a CSKP-ba, s hamarosan a gömöri térség ismert munkásmozgalmi személyisége lett. A hatóságok többször letartóztatták. 1936...megnyit →
Részletek
(* 1911. aug. 26. Krasznahorkaváralja, † 1992. júl. 28. Pozsony) Kommunista funkcionárius. Bányászcsaládban született, s maga is bányászként kezdett dolgozni. Már fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, 1930-ban belépett a CSKP-ba, s hamarosan a gömöri térség ismert munkásmozgalmi személyisége lett. A hatóságok többször letartóztatták. 1936 és 1939 között részt vett a spanyol polgárháborúban, majd franciaországi internálótáborba került. 1941-ben visszatért Rozsnyóra, ahol az illegális kommunista mozgalomban vállalt tevékenységéért ugyancsak letartóztatták, s munkaszolgálatosként a frontra került. Itt 1944-ben átállt a szovjet hadsereghez. A szlovákiai magyarság elleni jogfosztó intézkedések időszakában, 1945 és 1947 között a kommunista párt tornaljai járási bizottságának titkára volt. majd 1948–1949-ben egyike a Magyar Bizottság tagjainak. 1950–1955 között az SZLKP KB, 1952–1958 között a CSKP KB tagja. 1976-os nyugdíjba vonulásáig magas rangú pártfunkciókat látott el, közben 1970–1977-ben a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, 1968–71 között az SZNT Nemzetiségi Bizottságának elnöke is volt. A prágai tavasz elfojtását követően 1971–1972-ben a Csemadok KB elnöke lett: személyéhez kötődnek a normalizáció első időszakában a szervezeten belüli tisztogatások. – Fm. A forradalom katonája (emlékirat, 1978).
Fábry József
(* 1909. jún. 4. Krasznahorkaváralja, † 1971. nov. 9. Budapest [Mo.]) Pártmunkás, katonatiszt. Mint építőmunkás fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba (Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség, Proletár Testnevelési Egyesület), 1930-tól a CSKPnagymihályi területi bizottságának titkára volt. 1937-től Kassán élt. Mozgalmi tevékenységéért mind Csehszl.-ban, mind – az első...megnyit →
(* 1909. jún. 4. Krasznahorkaváralja, † 1971. nov. 9. Budapest [Mo.]) Pártmunkás, katonatiszt. Mint építőmunkás fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba (Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség, Proletár Testnevelési Egyesület), 1930-tól a CSKPnagymihályi területi bizottságának titkára volt. 1937-től Kassán élt. Mozgalmi tevékenységéért mind Csehszl.-ban, mind – az első...megnyit →
Részletek
(* 1909. jún. 4. Krasznahorkaváralja, † 1971. nov. 9. Budapest [Mo.]) Pártmunkás, katonatiszt. Mint építőmunkás fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba (Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség, Proletár Testnevelési Egyesület), 1930-tól a CSKPnagymihályi területi bizottságának titkára volt. 1937-től Kassán élt. Mozgalmi tevékenységéért mind Csehszl.-ban, mind – az első bécsi döntés után – Mo.-on többször letartóztatták. 1942-ben büntetőszázaddal Ukrajnába vitték, ahol átállt a szovjet hadsereghez. Itt partizánkiképzésen esett át, s 1944-től a Szl. és Mo. területén tevékenykedő Petőfi Sándor partizánosztag tagja, majd parancsnoka lett. 1945 után rövid ideig még Csehszl.-ban tevékenykedett, majd – a szlovákiai magyarok üldöztetése miatt is – áttelepült Mo.-ra. Létrehozta a Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetsége nevű illegális szervezetet, amely több ízben is tiltakozott a magyarellenes intézkedések ellen. Mo.-n a Magyar Dolgozók Pártjának alkalmazottja, ill. a Magyar Néphadsereg alezredese lett. A Hadtörténeti Intézet munkatársaként az antifasiszta ellenállással kapcsolatos írásokat publikált. – Fm. A szabadságért harcoltunk (emlékirat, 1973).
Hodinka Tivadar
(* 1875. ? Krasznahorkaváralja, † 1944. ? Budapest) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Sárospatakon és a budapesti egyetem jogi karán végezte. Rövid megyei szolgálat után 1902-ben kivándorolt Amerikába, s ott több magyar nyelvű lap munkatársa és szerkesztője lett. 1909-ben visszatért Mo.-ra, Eperjesen telepedett le, s az...megnyit →
(* 1875. ? Krasznahorkaváralja, † 1944. ? Budapest) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Sárospatakon és a budapesti egyetem jogi karán végezte. Rövid megyei szolgálat után 1902-ben kivándorolt Amerikába, s ott több magyar nyelvű lap munkatársa és szerkesztője lett. 1909-ben visszatért Mo.-ra, Eperjesen telepedett le, s az...megnyit →
Részletek
(* 1875. ? Krasznahorkaváralja, † 1944. ? Budapest) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Sárospatakon és a budapesti egyetem jogi karán végezte. Rövid megyei szolgálat után 1902-ben kivándorolt Amerikába, s ott több magyar nyelvű lap munkatársa és szerkesztője lett. 1909-ben visszatért Mo.-ra, Eperjesen telepedett le, s az 1918-as államfordulatig Sáros megye árvaszéki jegyzője volt. 1918 után az eperjesi Sáros c. irodalmi, társadalmi és gazdasági lapot szerkesztette. A szlovák államból 1942-ben kiutasították, Budapesten telepedett le. – Verseket, elbeszéléseket, politikai tanulmányokat írt, 1918 előtt budapesti lapokban is publikált. 1918 után a vidéki lapokon kívül a Prágai Magyar Hírlap közölte írásait. Versei a Rückert Ernő szerkesztésében megjelent Amerikai magyar költők (1910) c. kötetben is megtalálhatók. – Fm. Dr. Pennyk a dollárok hazájából (elb., 1910); Tengeren innen, tengeren túl (v. és tárcák, 1911); Versek (1917); Harc a háború ellen (tan., 1925); A világbéke egyetlen útja (tan., 1935).
Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Csermosnyába torkolló Pacsa-patak völgyében, Rozsnyótól K-re. L: [1921] – 1077, ebből 1024 (95,1%) magyar, 41 (3,8%) szlovák; [2011] – 2575, ebből 1013 (39,3%) magyar, 904 (35,1%) roma, 548 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1108 (43,0%) magyar,...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Csermosnyába torkolló Pacsa-patak völgyében, Rozsnyótól K-re. L: [1921] – 1077, ebből 1024 (95,1%) magyar, 41 (3,8%) szlovák; [2011] – 2575, ebből 1013 (39,3%) magyar, 904 (35,1%) roma, 548 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1108 (43,0%) magyar,...megnyit →
Részletek
Krasznahorkaváralja − Krasznahorka vára (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Csermosnyába torkolló Pacsa-patak völgyében, Rozsnyótól K-re. L: [1921] – 1077, ebből 1024 (95,1%) magyar, 41 (3,8%) szlovák; [2011] – 2575, ebből 1013 (39,3%) magyar, 904 (35,1%) roma, 548 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1108 (43,0%) magyar, 906 (35,2%) roma, 439 (17,0%) szlovák. V: [2011] – 1402 r. k., 58 ref., 40 ev., 10 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során É-gömöri és külföldi szlovák telepesek költöztek. R. k. (Mindenszentek-) temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1787-ben klasszicista stílusban alakították át. A faluban található az 1910-ben épült szecessziós Andrássy-képtár, ~tól K-re, a Kassára vezető országút mentén az 1904-ben emelt ugyancsak szecessziós Andrássy-mauzóleum, a falu fölötti várhegyen pedig a Bebek család által a 13. sz.-ban építtetett, majd a 16. sz.-tól 1945-ig az Andrássyak által birtokolt, s 1906 óta a nyilvánosság számára is látogatható vármúzeumként működő Krasznahorka vára (mely 2012-ben tűzvész áldozatává vált). A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Krasznahorkaváralja − Andrássy Dénes és Franciska sírboltja (GJ)
Krasznahorkaváralja − Krasznahorka vára (GJ)